Black Mass

Black Mass

(Fekete Mise)

Nos, nem egészen délután 5 órakor fejeztem be ezt a filmet, de még mindig a hatása alatt vagyok. Talán leginkább azért, mert az igaz történet alapján készült filmek mind ezt váltják ki belőlem, hogy miért, azt ne kérdezzétek, lehet, hogy ezt nem intézem el annyival, hogy "Jaj, ez csak egy film, kitaláció!", hát ezek nem éppen. De inkább lássuk magát a művet, ami nem más, mint a Fekete Mise (Black Mass).

A sztori: Barátok voltak. John Connolly (Joel Edgerton) és James 'Whitey' Bulger (Johnny Depp) együtt nőttek fel a dél-bostoni utcákon. Azután vagy húsz évig nem találkoztak. Mire a '70-es években újra összefutnak, Connolly az FBI magas rangú tisztje, Whitey pedig az ír maffia főnöke lett. De a régi kapocs erősebb: amikor az olasz családok megpróbálják kiszorítani Whiteyt és bandáját a városból, ő megegyezik egykori haverjával, hogy híreket fog szállítani addigi leggyűlöltebb ellenségeinek. De semmi sem úgy alakul, ahogy tervezték. Sok gyilkosság és sok árulás következik, és Whitey végül felkerül az FBI 10 legveszélyesebb bűnözőt tartalmazó listájára: bin Laden után ő volt a második helyezett.

SPOILER ALERT!!!

Nos, azt sem tudom hol kezdjem a felsorolást, hogy pontosan miért is kihagyhatatlan ez a film, de azért valahol csak nekilátok! Először is kezdjük a szereplőkkel. Johnny Depp sokak kedvence, igen, nekem is személyes kedvencem A Karib-tenger kalózai, a Cry Baby és még millió más filmje, de ebben a műben végre valóban színész lehetett, akit nem az idétlensége vagy a bőrkabátja miatt szeretünk, hanem kiadhatta magából azt, amit ki kellett volna már évekkel ezelőtt, mert igazán megérdemelte. Ilyen jól gengsztert még nem játszott el, én most mondom, ugye emlékszünk a Közellenségekre? Itt érezhető volt a feszültség, a karaktert teljesen magába olvasztotta, eggyé vált vele, és akárhányszor valakit megfenyegetett látszott - a mű ugyan, de - a szemében az elhatározás, a komolyság és konkrétan vérfagyasztó volt. Aztán itt van Joel, akiről már megfogalmaztam a véleményem a Warrior-ral kapcsolatban és itt ő is pozitív csalódást okozott a kis lelkemnek. Megint kicsit két tűz közé szorult a karaktere és itt rengeteget kockáztatott azzal, hogy a gengszterek egy részét segítette. Ő volt a "közember", aki nagyravágyó és kicsit kapzsi is volt, túl sokat akart egyszerre markolni és végül nem maradt semmi a tenyerében, kivéve a 22 év börtön, vagy mennyi.

Pozitívum volt az erőszak nélküli feszültség a képernyőn, Whitey Bulger furfangossága (ami minden gengszterfőnöknek megvan azért az ilyen típusú filmekben) is határozott volt és megkérdőjelezhetetlen. Sok tragédia is történt szerencsétlen embernek az életében, gondolok itt a fia és a szeretett édesanyja elvesztésére, amiben megmutatkozott, hogy a család igenis az első, ez azért meg kell hagyni, szép dolog. Ha már a családról van szó, hogy a jobbnál jobb színészeket felsorakoztassák Whitey Bulger testvéreként becsatlakoztatták Billy Bulger-t (Benedict Cumberbatch) is, őt szimplán csak bírom, igaz, hogy sok szerepe nem volt, de a végén, a valós történet szerint a külföldre szökése után Whitey egyedül a testvérével tartotta a kapcsolatot és a képernyőn keresztül leadottak alapján ezt valóban hitelesen el is játszotta ez a két sziporkázó színész. Nagyon tetszett még a hangulata, a nyers, egyszerű, pasztell színei a filmnek, teljesen drámai hangulatot kölcsönzött a műnek, nem hogy azt kölcsönzött, hanem a maximumra fokozta. Valamint a poénok, amik jelen voltak a film során is megfelelőnek bizonyultak. És a zene, a zenei albumát valahonnan én előkutatom, imádtam.

Ami nem tetszett... a befejezetlenség, sok szálat lógva hagytak, például, hogy mi történik a lecsukottak feleségeivel, engem speciel érdekelt. Igaz, a végén leírják, hogy kivel mi lesz, de a családról semmit nem tudunk meg, a háttérről. Ugyan a történet szempontjából jelentéktelen dolgok, de nem hiszem, hogy ne fértek volna bele ebbe a 2 és negyed órás filmbe egy öt percre. Aztán kicsit a feleségek azok valami borzalmasak voltak, komolyan, bujkáltak a bűnöző elől, ahelyett, hogy a férjük mellett lettek volna a legnagyobb szükségben, meg közlik az illetővel, hogy inkább megölik a saját gyereküket, ahelyett, hogy lélegeztetőgépen látnák, ahh, komolya?! Lehet, hogy tényleg így történt, de akkor nem irigylem szerencsétlen pasikat, hogy ilyen asszonyaik voltak.

Összességében ne számítsatok egy Keresztapára, de hasonlóan lassú és néha-néha felgyorsuló történetszálat vegyétek biztosítéknak, szóval aki szereti a lerágottnak hitt gengszteres filmeket, annak mindenképpen ajánlom, mert ez nem az. Igaz történet alapján készült, így kissé monoton, de szépen felépítették a történetszálat és tetszett, hogy a mesélők elmondják a történetet, aminek az lesz a vége, hogy elkapják szerencsétlen Whitey-t, aki persze nem volt szerencsétlen és ártatlan, de a néző szemszögéből mégis csak ez jön le, az emberi oldalát és nem a gengsztert ismerhettük meg. Szívből ajánlom ezt a filmet mindenkinek, kivéve 16 éves kor alatt, akkor azért még kicsit durva lenne. (Johnny/Whitey mutatja a reakciómat a film végén.)

A DVD 2016. február 16-án jött ki.

"Take your shot, but make it your best. 'Cause I get up, I eat ya." - Whitey Bulger

---