2016. augusztus 31., szerda

Suicide Squad

Suicide Squad
(Öngyilkos osztag)


Ígéretemhez híven, lassan szeptemberbe csúszva ugyan, de teljesítem az utolsó augusztusi filmet is, amiről remélhetőleg szépen összegezve, a Marvel és DC univerzumot megpróbálva nem összehasonlítani leírom a magamét (én szívesen eltöltöm a szabadidőmet mind a két univerzumban, nem szeretem fogni egyik pártját sem, csak hogy ezzel tisztában legyetek)... Annyira ne vegyétek ezt szigorúan, hiszen melyik képregényes filmre tudok én úgy igazából haragudni szerintetek... Igen, jó tipp volt, egyikre sem. Kicsit kitérek a Joker-témára is, valakinek muszáj megvédenie a mostani Joker-t, szívesen kinevezem magam egy ilyen embernek. Lássuk is hát!

A sztori: Elkapták őket, és mindenre hajlandóak, hogy újra kiszabadulhassanak. Egy titkos állambiztonsági szervezet, az A.R.G.U.S. összefogdosta a gonosz szuperhősök leggonoszabbjait, és különleges börtönökben helyezte el őket: úgy, hogy semmiképpen ne szökhessenek meg. A szervezet saját maga akarja szélesre tárni a zárkaajtókat. A raboknak szabadságukért cserébe szolgálatot kell vállalniuk. A gonoszok kénytelenek jót cselekedni. Létrejön az Öngyilkos Osztag, mely akkor indul bevetésre, ha az emberiség már nagy bajban van. Tagjai őrültek, kegyetlenek, kiszámíthatatlanok... mégis a mi oldalunkon állnak. Remélhetőleg.

SPOILER ALERT!!!

Nos, azt hiszem a legnagyobb pozitívum a filmben az az, hogy ütős volt, igen, ez a legjobb szó rá, a trailerek ebből a szempontból nem hazudtak, minden akciójelenet szépen meg volt koreografálva és hála Harley Quinn-nek (Margot Robbie) vicces és kissé Jokeres (igen, szeretem Jokert, felvállalom). Tetszett, hogy hogyan szedték össze ezt az Öngyilkos osztagot és betekintést nyerhettünk a főgonoszok életébe és hogy pontosan miért is utálják Batman-t (igen, én sem szívlelem). És annak ellenére, hogy ők mind velejéig romlott rossz tevők ahhoz képest a csapatszellem lángol bennük, az tény, hiszen a végkifejletben a csapatmunka húzta ki őket a pácból, már akiket. Erre ki is térve, azért volt ez igazán jó film, mert nem voltak lusták áldozatokat hozni és ez kellett már végre egy ilyen filmbe, az áldozatok. Hány szuperhőst láttatok ti úgy kihalni egy filmből, hogy úgy is maradt?! A színészek jól voltak megválogatva, Deadshot (Will Smith) tipikus vezéregyéniség volt és aki már tud ezt azt a DC képregényekkel kapcsolatban, az észrevehetett ezt azt egy nőnemű személlyel kapcsolatban, na, ezt nem firtatom tovább. Boomerang (Jai Courtney) a Spartacus sorozat óta belopta magát a szívembe, itt meg még flúgos rózsaszín unikornis őrült is volt, hát na, tetszetős. Harley Quinn pedig egyenesen a női nem csúcsa volt a képregényes világban, ez a csajszi tud, a Tarzan legendája óta úgy érzem a karrierje csak felfelé ívelhet szépen.
Aztán, Joker (Jared Leto), na most jól figyeljen mindenki, aki szerint Jared volt az eddigi legrosszabb Joker, én ezt úgy ahogy van cáfolom. Joker szerepe nehéz, mert nem lehet mindenki elég flúgos ahhoz, hogy ezt eljátszhassa, de Jared úgy bújt bele a pszichopata, jól öltözött, tetovált és nem utolsó sorban szerelmes Joker bőrébe, hogy megérdemelné a tapsot. Heath Ledger másképp volt jó Joker, de Jared-et ne hasonlítgassuk össze már vele, kérem szépen, és nem utolsó sorban ez nem az ő filmje volt, hol kellett volna tündökölnie?! De Harley és Joker románca nagyon tetszetős szál volt a filmben. Na, ennyi is, Joker jött, látott és győzött, nálam legalábbis. Aztán June Moone-t, azaz Enchantress-t (Cara Delevingne) is kiemelném. Mivel eléggé nagy szerepe volt a filmben és egészen jól játszotta a kiscsaj a megszállottat ő nagyon nagy potenciál volt a műben és nem utolsó sorban rettenetesen jól is nézett ki az átváltozás és Enchantress. Respect. Aztán a film zenéje is egészen jó volt és mivel már a film moziba kerülése előtt hallhattuk jó alapot adott a mű hangulatához, hallgassátok meg majd ti is!

Aztán vannak ám itt rossz dolgok is, nem véletlenül a színészekről írogattam az előző bekezdésben. Hogy őszinték legyünk ez a film nem szólt az égegyadta világon semmiről, valaki ha azonban látott mégis valami sztorit az szóljon legyen kedves, mert én nem jöttem rá, hogy mi a búbánatot kellett volna nekem itt látnom, de tényleg, hol volt itt a sztori? De én akkor sem keseredtem, valamiért mégiscsak jó volt nézni ezt a filmet. Valamint az eléggé disappointing volt, hogy csomó jelenet kimaradt a filmből, remélem azért ezt a DVD kiadásánál megkapjuk kristálytiszta minőségben.

Összességében tetszett a film, szórakoztató és akció dús volt sok jó (és kevésbé jó) karakterrel, de én csak ajánlani tudom. Persze az is lehet, hogy csak az elfogultság szól belőlem, mert őszintén, engem már a reklámmal, a trailerekkel és a poszterekkel megvettek maguknak, jó, persze azért egy kicsit több kellett ahhoz, na de na, tetszett. Nézzétek, lássátok, hallgassátok ti is mindenképpen!

A DVD-t 2016. novemberére jegyezték elő.


"Oh, I'm not gonna kill you... I'm just gonna hurt you really, really bad." - The Joker

---

Ghostbusters

Ghostbusters
(Szellemirtók)

Nos, nos, nos... Visszatértem a következő beígért filmmel (ne aggódjatok, az utolsó filmet is megkapjátok, legkésőbb holnap)! Nem mondom, elég sok fenntartásom volt ezzel a filmmel kapcsolatban, hiszen a klasszikusokat és a rajzfilmet egyaránt nagyon szerettem és hogy őszinte legyek ez a "nőiesítés" kissé a sötétben hagyott, vajon jó lesz, nem lesz erőltetett, gagyi és legfőképp méltó lesz a Szellemirtók névre?! Lássuk hát, hogy mi is erről a bővebb véleményem.

A sztori: Manhattan-t szellemek szállják meg és a két paranormális jelenségekkel foglalkozó megszállott Erin Gilbert (Kristen Wiig) és Abby Yates (Melissa McCarthy), valamint egy nukleáris mérnök Jillian Holtzmann (Kate McKinnon) és egy metróban dolgozó jegyeladó Patty Tolan (Leslie Jones) összeáll, hogy megállítsák a földöntúli fenyegetést.

SPOILER ALERT!!!

Sok negatív visszhangját hallottam ennek a filmnek, amit őszintén szólva az előbb felsoroltak miatt el is hittem, ám csak ott motoszkált bennem a remény, hogy ez mégsem lehet egy nagy kalap crap, mert a trailereket, amiket láttam nem engedték nekem azt hinni, hogy ez nem érne meg egy misét. Hát jól döntöttem. A karakterekkel semmi gond nem volt, de komolyan semmi, Melissát amúgy is imádom, ez a duci nő tudja hogyan legyen hibbant, de maradjon egyszerre nőies is, imádtam, Abby karakterében is tündökölt, de nekem legfőképpen Kate, azaz Jillian vitt mindent. Olyan volt, mintha az egész film alatt narkózott volna, ütődött volt, kemény, higgadt a legizgalmasabb részeknél is és nem utolsó sorban az a szemüveg ami mindig rajta volt adta az egyéniségének megfelelő hibbantságot és viccességet. A viccességre ki is térve mind a négy fő karakter tündökölt, minden néző tudott azonosulni valamelyikükkel, mert annyira különbözőek, de mégis egységesek voltak, hogy ezért érdemes megemelni a kalapomat előttük. Nem felejtem el megemlíteni Kevin-t (Chris Hemsworth) sem, mert Erin-nek igaza van, hát húha, fel van véve és ügyesen hozta a tipikus szőke, kigyúrt állatot, amikor a lógó ötleteit mutatta, ott sírtam, konkrétan sírtam.
A film számlájára írható még továbbá a megannyi híres és jó színész felsorakoztatása, mint Charles Dance, Bill Murray, Dan Aykroyd, Ernie Hudson és nem utolsó sorban a valaha létező top 10-es legjobb színésznő listámban helyet kapó Sigourney Weaver is kapott pár perc szerepet a régi idők emlékére. A látvány és a számítógépes munka úgy érzem kifogástalan volt, a szellemek tökéletesen meg voltak alkotva, a végén az a "szellemkarnevál" is szépen festett, hogy őszinte legyek, a poénok ütősek voltak, a klasszikus film szereplőinek beépítésének a történetbe nagyon örültem és még mindig nem tudok lekattanni Jillian-ről, hát imádom. Valamint, meg kell említenem, hogy a film official soundtrack-je valami fantasztikus, a jól ismert dallamokat ismét hallhatjuk feldolgozva és eredeti állapotában is, nem lenne érdemes ezt kihagyni.

Ami nem tetszett? Hát lássuk csak, a sztori egésze jó volt, a kivitelezés is, mégis annyira a classic filmre hajazott, főleg azzal a főgonosz Michelin-babával, amit annyit láthattunk, mint a nyüh a régi filmben. Ez kicsit rossz volt, ilyen technikával már igazán kitalálhattak volna valami újat, mert képesek lettek volna létrehozni és nem az előző filmek sikerének a hátán kellett volna felmászniuk. Csupán ennyi lenne, ami igazán kiborító szerintem a filmmel kapcsolatban és talán azért is kapott ennyi rosszindulatú visszhangot, mert az előző filmek szerelmesei valami újat akartak látni, nem pedig a régit szebb számítógépes technikával, 4 nővel és egy cicafiú titkárral.

Nos, összességében ajánlom mindenkinek a filmet, aki igazi rajongó az lehet csalódni fog a negatívumokban felsorolt tulajdonságok miatt, de egyszer nem árt megnézni, már csak a csaj-csapat miatt is, hiszen ők négyen tényleg mindent odatettek és ez meg is látszik az alakításukon... és ne felejtsétek el a zenei albumát sem a filmnek, isteni!

A DVD 2016. október 11-én már piacra is kerülhet forrásaim szerint.



"Come out, come out, wherever you are..." - Jillian Holtzmann

---

2016. augusztus 19., péntek

The Three Musketeers

The Three Musketeers
(A Három testőr)

Halihó, akkor folytassuk is a nehézkesen beígért filmmel a sort. Sajnos most döbbentem rá, hogy nem vagyok már a régi. Annyi filmet láttam ifjú koromban, hogy nem tudtam megszámolni a kezemen, most meg az életem teljesen másfelé terelgetett. De nem hagyom magamat, próbálok a kedvetekben járni. Lássuk is a medvét!

A sztori: A szép Milady (Milla Jovovich) teljesen elcsavarja Athos (Matthew McFadyen) fejét, aki nem is sejti, hogy szerelme kettősügynök, aki nemcsak Buckingham hercegét (Orlando Bloom), hanem Richelieu bíborost (Christoph Waltz) is szolgálja. Az ifjú D'Artagnan (Logan Lerman) már az első nap bajba keveredik, és pár óra alatt egy elképesztő összeesküvésben találja magát. Példaképeihez, a három testőrhöz fordul segítségért. Athos, Porthos (Ray Stevenson) és Aramis (Luke Evans), a francia király három legkiválóbb testőre a bajkeverő D'Artagnannal megerősödve léghajóra száll, hogy megmentse a királynő becsületét, és elkerülje a háborút Angliával.

SPOILER ALERT!!!

Nézzük, nézzük. Mindenekelőtt a pozitívumokat a színészekkel kell kezdenem. Hát Matthew az egyik kedvenc filmemben is remekel, mint Mr. Darcy (igen, a Büszkeség és Balítéletről beszélek) és színészi tehetségét itt is eléggé előszeretettel megcsillogtatta. Athos nyugodtságát, hűvösségét és vezéregyéniségét tökéletesen kiemelte ebben a karakterben. Aztán Luke, jaj, Luke. Nem mondom, hogy ő lenne a legtökéletesebb Aramis, mert a Muskétások című sorozatban úgy érzem Aramis jobban kitűnik, de összességében nem ez volt a legrosszabb karaktere Luke Evans-nek, vicces volt, vallásos, de eléggé kinky is.
Ray, Milla és Orlando nem kapott akkora szerepet, de erre sajnos a másik bekezdésben még visszatérek. Hmm, mi volt még siker. Hát Lajos (Freddie Fox), Franciaország királya, valami elbűvölő volt. Komolyan, feküdtem a srácon. Azt hiszem magának a filmnek is a legnagyobb pozitívumát és barátságos légkörét is a színészek között érezhető barátság alapozta meg. Az akciójelenetek szépen meg voltak koreografálva és eléggé izgalmasnak, mozgalmasnak és egyedinek mondhatók, hiszen nem mindenki győz le 20-30 francia katonát, fél kézzel, ez a rész nagyon tetszett.

Aztán sajnos mindennek van sötét oldala, ennek a filmnek elég nagy folt van a sötét oldalán. Ki is térek Milla és Orlando Bloom karakterére. Hát Buckingham egy ostoba, piperkőc dúsgazdagnak látszódott, ami engem speciel irritált, rettenetesen. Milla meg hát nem tudom, nőies volt, miközben badass is, de valahogy akkor is zavart éreztem az erőben. (Nem tudom mi van ma velem, ezzel a sok Star Wars-os utalással nem is ismerek magamra!) Aztán maga a sztori egy unalmas, semmitmondó ostobaság volt. Ekkora gagyiságot, hogy Buckingham visszajön egy flotta léghajóval. Jaj, istenem. Miközben pozitívumnak mondtam a könnyedséget és a viccességet, ami karakterek szempontjából jó is, hogy van, de egy történet ne legyen már gagyi és nem hiteles, könyörgöm.

Ezektől az apró kis hibáktól eltekintve eléggé élvezhető volt ez a film. Nem mondom, hogy megnézném még jó sokszor, de mindenképpen egy esti szórakozásnak megfelel, ha szeretitek a régi történetek kissé "elgagyitásából" készült filmeket. Nekem mindenesetre tetszett, jól szórakoztam.

A DVD 2012. március 13-án látott napvilágot.

"You're reckless, arrogant, impetuous, probably be dead by sundown, but I like you, lad." - Porthos

---

2016. augusztus 13., szombat

Pompeii

Pompeii
(Pompeji)


Lássuk miből élünk. Késve ugyan, de az augusztust, hogy teljesen profin írjak mind a négy filmről és a sorozatról is (ami nem tuti, hogy bele fog férni), bemutatom nektek azt a filmet, amit már az első héten kellett volna, ez nem más, mint a Pompeji (Pompeii).

A sztori: Időszámításunk szerint 79-et írunk. Pompeji, a Római Birodalom ékköve, a korrupció melegágya, a kísértés kikötője egykor veszélyes helynek számított a folyamatos földrengések miatt. Ám a Vezúv sötét haragja az első századra teljesen feledésbe merült. A birodalom gazdag lakói élik fényűző hétköznapjaikat, míg a rabszolgák az arénában harcolnak a túlélésért, de egy valamire senki nincs felkészülve: a szunnyadó tűzhányó pusztító erejére. Milo, a gladiátor (Kit Harington) az idővel fut versenyt, mikor egy váratlan földrengés következtében hatalmas robajjal kitör a vulkán: meg kell találnia szerelmét, Cassia-t (Emily Browning), hogy kimenekítse a hamuval elárasztott városból mielőtt azt teljesen betemeti a láva, és a szüntelenül aláhulló kőzápor.

SPOILER ALERT!!!

Kezdjük hát a jól megszokott módszer alapján a film boncolgatását. Ami igazán tetszett, hát mivel nem nagyon volt olyan inkább azt mondom el, ami belefért az "elmegy" kategóriába. Nos, a környezet és a számítógépes trükkök elég jók voltak. Mivel az ókor nagy szerelmem ezért ezt is csak az elfogultságomnak köszönheti a film, hogy ezt kiemeltem, mint jó tulajdonságát. Mert valljuk be őszintén, azért amikor hullik a hamu, rohangálnak az emberek, izzik minden Pompeji körül, valamint, amikor távolról látjuk a várost és a Vezúv van a középpontban a kitörés alatt, az csodálatosan van megcsinálva, ezért jár is a taps.

Amúgy egy ZS-kategóriás, unalmas, kezdőként ható lótrágyakupac volt a film. A színészek totál dilettánsnak hatottak (pedig tudnotok kell, hogy mind Emilyért, mind Kitért odáig meg vissza vagyok, de itt nem tudom merre jártak), a színészi játék meg sem közelíthette az elfogadhatót, a történet mivel történelmi alapjai voltak nem volt unalmas, de ha nem tört volna ki az a vulkán valószínű azt is elrontották volna a készítők, a szerelmi szál alig volt érzékelhető, jó, lenyúlta a csajt, úúú, romantikus, majd amikor köpi magából a hamut a vulkán végigvonszolja a hamus utcákon és ennyi, hát én nem tudom, de a Gladiátorban semmilyen vulkán nem tör ki és rendezői változatban is 2 és fél órás, mégsem unom egy percig sem, és sokkal izgalmasabb és érzelmesebb film, mint ez, pedig azért a halál előtti pillanatokat igencsak érzelmesre meg lehetett volna rendezni, de hát mennyi mindent tudok én, én csak egy blogger vagyok, aki leírja totál laikus véleményét a látott filmekről.

Szóval összességében nem ajánlom, hogy bárki is megnézze a filmet, katyvaszos, unalmas és mindenek előtt irtózatosan olyan, mintha otthon rakta volna össze 2 jó haver. Pedig én még nagyon kevésszer mondtam ilyet, de ha jót akartok magatoknak, akkor ezt hagyjátok ki a repertoárból.


A DVD 2014. május 20-án dobták piacra.

"I don't want to spend our last moments running." - Cassia

---